Kezdjünk
bele:
Kiürítünk egy, mondjuk 60x150-es 2
méter magas szekrényt. Alumínium fóliával kibéleljük (fényes oldal kívül),
mégjobb a tükörbélés, de a fényes fehér festés is megteszi. Ezáltal a növény
lesz az egyetlen fényelnyelő. Beépítünk a sarkokra függőlegesen 120 cm-es 40
wattos neonlámpákat, valamint a szekrény tetejéről is lelógatunk néhányat úgy,
hogy később ahogy nőnek a bébik hozzájuk tudjuk állítani őket (5cm-rel a növény
fölé). Összesen 10 darab fénycsövet. Persze kezdetben, mikor még picik a
növények, nincs szükség mind a 400 wattra. Használhatunk 400 wattos HPS lámpát
is, de csak 60 cm-re a növény felett. Az áram bekötésénél ügyeljünk arra, hogy
az esetleg kicsorduló víz ne okozzon rövidzárlatot, halált.
Készítsünk valamekkora rést az ajtó
alatt, és egy kb 10 cm2 szellőzőnyílást a szekrény felső
részén.
Igyekezzünk úgy kialakítani ezeket a
nyílásokat, hogy a fény ki, be ne jusson. Ki ne, mert nehéz lenne megmagyarázni
a látogatóinak, hogy miért ég a villany a szekrényben. Be ne, mert a sötét
időszakban a teljes sötétség a kívánatos. Optimális hőfok 27-30 Celsius fok, 21
fok alatti és 35 fok feletti hőmérséklet már
káros.
Ültetés:
Tápanyagnak 50% virágföldet, 50% kavicsot,
homokot vagy styrofomot keverünk össze, mert a gyökérnek sok levegőre és vízre
van szüksége. Tehát legjobban a laza, homokos talajban
nő.
Sose feledjük, a kender végülis gaz. Azaz
mindenhol megél elegendő fény és tápanyag mellett. A kérdés számunkra, hogy
mennyire érzi jól magát. 10-15 magot ültetünk el egyszerre a laza földbe, 1 cm
mélyre,a magot csúcsával felfele, meleg sötét helyen. Körülbelül két hétig tart
míg kihajtanak. Már ha kihajtanak. Némelyek szerint jobb, ha a csíráztatást
külön végezzük. A magokat egy tálcán, jó nedvszívó papír (esetleg vatta) közé
rakjuk egymástól 2 cm távolságra. Nem kell a papírnak vízben tocsognia, de
mindig legyen nedves.
Víz helyett nedvesíthetünk speciális
tápoldattal. (Bővebben a szakkönyvekben) Le is takarhatjuk, így nagyobb lesz a
páratartalom és a sötétség. Ne feledjük, hogy a magnak is szüksége van oxigénre.
Egy héten belül 3-4 cm hosszúra kéne megnőnie. Ennek a módszernek a hátránya,
hogy át kell ültetni a növényt,
(ajánlott legkésőbb az előbb említett
méretnél) ami ekkor nagyon érzékeny. Átültetésnél a csíra legyen felül, mely
később U alakban lefele hajlik. Ha hajtással kezdjük termesztői karrierünk, elég
5 db, többnek nem lenne elég fény.
Gondozás:
Naponta 1-2-szer öntözni kell a növénykéket,
alkalmanként 15-10-10-es növénytáppal, illetve a szokásos szerekkel. Növekedési
időben magas hidrogéntartalmú tápszerek.
A lámpákat legalább 16 órán át bekapcsolva
hagyjuk, de a legjobb az lenne, ha egész nap égnének. A 10cm-nél hosszabb
leveleket feláldozzuk az optimális növekedés oltárán.
Ha már 4-5 ágacskája van, kísérletképp
egy-két növény csúcsát vágjuk le, hogy Y alakban növekedjen tovább a kender.
Időnként öblítsük ki a termőföldet, mert az intenzív táplálás miatt feldúsulnak
a sók. Ehhez néhány percig be kell áztatni az egész kertet (vízszint a
talajszint felett), majd le kell engedni a vizet. Mikor 60 cm magasra nőttek a
növények, állítsuk át a lámpákat napi 9-12 órás
üzemmódra.
(Miután csökkentettük a fényadagot, hamar
leáll a növekedés) A vízadagot a felére csökkentjük, kis nitrogéntartalmú
tápszert használjunk (12-34-16), és a fény bekapcsolása idején öntözzük.Sötét
időszakban teljes sötétséget kell biztosítani a kender számára. Ha mégis
teendőnk akad a kertben, minél kisebb fény mellett, legfeljebb 5 perc alatt
intézzük el.
Néhány hét múlva differenciálódnak a
növények. A porzókon megjelennek a pollennel teli golyók, a termőkön csányok (2
fehér szál) nőnek a csomópontokban.
Vannak hermafrodita növények is. Ezeknek az
az előnyük, hogyha önmagát termékenyíti meg, biztosan termős növény lesz a
magból. Mivel nem kifejezetten magokat akarunk termelni, ki kell szedni a porzós
növényeket, hogy a termősöknek jobb körülményeket
biztosíthassunk.
Legfeljebb 5 termőst tartsunk meg ekkora
területen. Mivel a leveleknek van THC tartalmuk, de füstölésre még nem
alkalmasak, főzzünk belőlük valamit.
(Lásd a recepteket!) Az egész körfolyamat kb
4 hónapig tart. 4-6 hét vegetatív szakasz, 2 hét váltás, 8 hét virágzás. Ha a
levelek elkezdenek sárgulni és leesni, vagy ha a fent említett
érettségvizsgálatok pozitívak, elkezdhetünk aratni.A fű előkészítése:
Miután levágtunk minden levelet, egy sima
tálcán kiszárítjuk őket. A virág körül rövidre vágjuk a leveleket, és
kiakasztjuk szárítani. Ez meglehetősen büdös néha, ezért gyakran szellőztessünk,
vagy használjunk légfrissítőt. Ha nagyon sürgős, használjunk
mikrosütőt.
Néhány profi
eszköz:
Beépített kisteljesítményű cirkuláltató
ventilátor hő- és páratartalom érzékelővel.
A termőtartályban olyan kavicsméretű
vulkanikus kőzet (lava) van, mely a kappilláris hatás segítségével képes
felszívni a vizet. Az edény alján 2cm vastagon állhat
víz.
Így magára lehet hagyni a kertet akár 1 hétre
is, kap elég vizet. Különösen ha egy kalitka madáritató szerű víztartályt is
beépítünk. Alkalmazhat vízszint alatti akvárium szellőztetőt (légkompresszor).
Egy kis pumpa több tartály kiszolgálására alkalmas.
A csíráztató és a klónozó (gyökereztető)
edényben hőérzékelős fűtőtesttel biztosítsa a kívánt
hőfokot.
(Jó az akváriumhoz kapható melegítő) A
légkompresszor és a fűtőtest különösen az éles pengével a növény aljáról 6-8cm
hosszú néhány levelet tartó ágacskák gyökereztetésénél (ez a növények klónozása)
hasznos. Egy stirofom tálcába
(ilyenekbe csomagolják fóliába lefedve a
drága gyümölcsöket a boltokban) kis lyukakat készítünk, majd ebbe állítjuk a
hajtást. Ezt magas foszfortartalmú gyökereztető és virágzási időben használatos
tápok keverékével dúsított vízre rakjuk. Biztosítja az ideális
CO2 tartalmat
különösen a virágzási időben. Ez 700 ppm.
Megjegyzem hogy a normál levegő 300 ppm-et
tartalmaz. 2000 ppm esetén megég a növény, és 5000 ppm a halálos
dózis
|